GINOP-2.2.1-15-2016-00003

Projektazonosító	GINOP-2.2.1-15-2016-0000
Pályázó (Konzorciumvezető) neve	Univer-Product Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt címe	Az Univer Product Zrt. fűszerpaprika és ipari paradicsom kutatási programja
Szerződés száma	GINOP-2.2.1-15-2016-00003
Támogatás összege (Ft)	526 024 556 Ft
Összköltség (Ft)	755 542 066 Ft
Szent István Egyetem (Konzorciumi tag) igényelt támogatása	101 272 576 Ft
Támogatás mértékének összege	13,40 %
A projekt megvalósításának kezdete	2016.05.01.
A projekt fizikai befejezésének határideje	2020.07.29.
Az eredeti hatálybalépés dátuma	2016.11.29.

A projekt tartalmának bemutatása

Az Univer Product Zrt. Magyarország piacvezető, 100 %-ban magyar tulajdonú ételízesítő és konzerv gyártója. Két legfontosabb zöldség alapanyaga a fűszerpaprika és az ipari paradicsom. Fűszerpaprika alapú ételízesítő krémei (Piros Arany, Erős Pista stb.) kategória alapítók voltak a magyar piacon, a Magyar Értéktárba kerülés után most hungarikum-jelölt termékek; külpiaci értékesítésük is évről-évre nő. A fajtakínálat szűkössége és az Univer elvárásaihoz képest nem megfelelősége indokolta az Univer saját csípős fűszerpaprika nemesítési programjának elindítását. Az eddigi eredmények után az újabb kihívásoknak való megfelelés (rezisztencia, hozam, beltartalom, csipedhetőség) indokolja a program folytatását. Másik fejlődési fókuszterülete az ipari paradicsom feldolgozás. A cég 2014-es üzemfelújítása, bővítése után újabb paradicsomüzemi beruházás elé néz. A versenyképesség kulcsa a gazdaságos és jó minőségű alapanyag-előállítás, melynek érdekében a helyi viszonyokra szabott termesztés technológiai fejlesztés szükséges.

A Szent István Egyetem (SZIE) Magyarország legjelentősebb agrár felsőoktatási intézménye, 2000. január 1-jén jött létre. A SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK), alapvető kutatási célja az életminőség javítását és az egészséges táplálkozást megalapozó agrártermelési technológiák és termékek kidolgozása. Az MKK már harmadszor nyerte el, a kormányzat által létrehozott ’Kutató Kar’ elismerő címet. Az MKK Kertészeti Intézete, dr. Helyes Lajos professzor vezetésével végez kutatásokat kertészeti növényekkel, melyeknek célja a termesztéstechnológia, az abiotikus és biotikus tényezők hatásának vizsgálata, számszerűsítése a kertészeti termények mennyiségi-, beltartalmi paramétereire. Ebben a munkában vesz részt a SZIE Regionális Egyetemi Tudásközpontja (RET), melynek élelmiszer analitikai laboratóriumában, a legkorszerűbb berendezésekkel (HPLC, GC-MS, NIRS) folynak a vizsgálatok. A SZIE Tessedik Campusának szarvasi telephelye biztosítja a kutatás helyszínét a pályázat számára.

A Debreceni Egyetem folyamatosan működő felsőoktatási intézménye Magyarország vezető kutatóegyetemeinek. 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja. Hallgatói és oktatói bekapcsolódnak a nemzetközi tudományos vérkeringésbe is. Az egyetem megfelelő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy nemzetközi szinten elismert kutatási eredményeket tudjon felmutatni. Kiemelkedőnek tekinthető mérőműszerekkel való felszereltsége. Kihangsúlyozandó a karok közötti együttműködés a kutatások során, mely lehetővé teszi a kutatási produktum teljes analitikai vizsgálatát, illetve fejlesztését is. Kiemelkedően fontos a kutatóink szerepe, akik az évek folyamán kiváló tudást és tapasztalatot szereztek a mérőberendezések minőségi használatához.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Magyarország vezető állami tulajdonú alkalmazott kutatóintézet hálózata, melynek célja az iparban közvetlenül felhasználható technológiák előállítása és kutatás-fejlesztési szolgáltatások nyújtása. Kutatóintézeteink küldetése az 1993. évi alapításunk óta az innováció eszközeivel, technológiák rendelkezésre bocsátásával támogatni és előmozdítani elsősorban a magyarországi vállalkozások fejlesztéseit, versenyképességét, hatékonyságát. Ennek érdekében hazai és nemzetközi kutatóintézetek illetve vállalatok alkotta kooperációkra épülő K+F+I projekteket valósítunk meg. A társaságunk által kínált széles körű kutatás-fejlesztési szolgáltatások hidat képeznek az innovációs lánc szereplői között.

Az Univer Product Zrt. kutatás-fejlesztési szervezetének létrehozása óra (2009) két fő K+F területe a fűszerpaprikanemesítés valamint a funkcionális élelmiszer fejlesztés. Pályázati támogatást nyert és sikeresen végrehajtott fontosabb K+F+I projektjei:

2009-2013: TECH_09-A3-2009-0230 Nemzeti Technológia Program, A3 Versenyképes agrárium és élelmiszeripar – USOK 2009 „Magas hozzáadott értékű zöldségtermék és technológia fejlesztés az egészséges táplálkozás érdekében”

2010-2013: GOP-1.1.1-09/1-2010-0115 „Hagyományos ételízesítők készítésére alkalmas hazai fűszerpaprika fajták csípősségtartalmának és betegségellenállóságának fokozása szelekcióval”

2012-2014: GOP-1.1.1-11-2011-0065 „Új és hagyományos ételízesítők készítésére alkalmas vegyszermentesen termeszthető csípős fűszerpaprika hibridek nemesítése”

Dr. Helyes Lajos vezette SZIE Kertészeti Intézete évtizedek óta vezető a hazai zöldségtermesztés technológiáinak kutatásában. Az utóbbi 10 évben ez a kutatói kollektíva számos pályázatban vett részt. Ezek közül a fontosabbak - amelyek a jelenlegi kutatási célhoz is kapcsolódnak- a következők:

2004-2007      OMFB-GAK „Paradicsom és likopintartalmú melléktermékének hasznosítása élelmiszerek és takarmányok beltartalmi értékeinek növelése céljából” OMFB-01275/2004 60 MFt.

2005-2006      AVOP „Mezőgazdasági és vidékfejlesztési felnőttképzési tanfolyam: A környezetkímélő ökológiai- és biogazdálkodás lehetőségei és gyakorlata a kertészetben” SZIE - 39 MFt

2009-2013      TECH_09-A3-2009-0230 Nemzeti Technológia Program, A3 Versenyképes agrárium és élelmiszeripar – USOK 2009 „Magas hozzáadott értékű zöldségtermék és technológia fejlesztés az egészséges táplálkozás érdekében”, 360,7 MFt.

2011-2012      EUPHOROS FP7 „Erőforrások (input) hatékony felhasználása a zöldséghajtatásban.”, 20 000 EURO.

2012-2015 "Élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelelő növényi és állati eredetű élelmiszer alapanyagok előállításához kapcsolódó alap és ipari kutatás."KTIA_AIK_12-1-2012-0012 574 MFt.

Debreceni Egyetem dr. Remenyik Judit csoportjának fontosabb elnyert pályázatai :

Nagy biomassza produkciójú magyar energiafűz fajták nemesítése biotechnológiai módszerekkel GOP-1.1.1-11-2012-0365

„Egészséges alapanyagok-egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

Természetes alapú, antibiotikumokat kiváltó, új hozamfokozó fejlesztése és gyakorlatba átültetése GOP-1.1.1-11-2012-0549

Célzott alapkutatások-az omega3 zsírsavak szervezetbe való beépülésének vizsgálata TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0032

Exportképes halfajok (Barramundi; Vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése NKTH Nemzeti Technológiai Program – BARRA09

Bay Zoltán Nonprofit Kft. - Biotechnológiai Divízió (BAY-BIO) kiemelt kutatás-fejlesztési területei: környezetvédelmi mikrobiológiai és szenzorikai fejlesztések, molekuláris biológiai diagnosztika, alga biotechnológia, olajipari fejlesztések, biológiai alapú energiatermelés, magyar-román környezetvédelmi laboratórium.

Társaságunk az elmúlt 3 év alatt több mint 80 kutatás-fejlesztési projektet valósított meg hazai- és nemzetközi szinten, amelyeket terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség részletezni, jelen projekthez legjobb illeszkedő megvalósított projektek:

Klórozott alifás szénhidrogén (CAH) vegyületek in-situ kezelésére alkalmas komplex döntéstámogató rendszer kifejlesztése (GOP-1.1.1-11-2012-0154)

Biogáz üzem működésének hatékonyságát növelő és káros anyag kibocsájtásának csökkentését lehetővé tevő, innovatív technológiák kifejlesztése (HU09-0057-A1-2013).

Szakmai tartalom, fejlesztendő technológia: a projekt két fő területe a fűszerpaprika nemesítés, valamint az ipari paradicsom és fűszerpaprika termesztéstechnológiai kutatása. A nemesítéssel előállítandó új fajtasor az Univer ételízesítőinek megfelelő alapanyag-ellátását szolgálja, a techológiai kutatás pedig mindkét növény jó beltartalmú és hozamú termesztési feltételeit célozza megteremteni. Létre kívánunk hozni egy olyan konstans, csípős fűszerpaprika fajtát, amely Xanthomonas baktériummal szemben rezisztens, csípősségtartalma 200-250 mg/kg nyers termés és könnyen leválasztható a terméskocsánya. Továbbá olyan csípősségmentes fűszerpaprikát kívánunk előállítani, melynek Xanthomonas-rezisztenciája szövetmegtartáson alapul (gds gén), nem pedig gyors szövetpusztuláson, hiperszenzitív reakción, és erős fertőzési nyomás esetén is tünetmentes marad. Harmadik fajtaelőállítási feladat a magyar fűszerpaprikákénál nagyságrenddel nagyobb csípősséganyag-tartalmú fajta előállítása. A szövetmegtartáson alapuló rezisztencia mechanizmusának megértésében kulcsfontosságú biokémiai folyamatainak feltérképezése. Fő célkitűzése a nemesített gds-fajta anyagcsere folyamatainak jellemzése.

A termés minősége, hozama tekintetében a céloknak megfelelő genotípusok biztosítása mellett a másik kulcstényező a termesztéstechnológia. Az alprojekt célja intenzív technológia fejlesztése ipari paradicsom és fűszerpaprika termesztésére a feldolgozói igényeknek megfelelő beltartalom gazdaságos elérése érdekében. Elemei: a növény igényeit, a talaj sajátosságait és a termesztési célt figyelembe vevő víz- és tápanyagellátás. Ipari paradicsom esetében ezen túl a nemzetközi fajtakínálatból a megfelelő fajtasor kiválasztása. Mindezt szolgálja a kétféle talajtípuson 4 év során végrehajtandó kísérleti program. A speciális talajjavító mikróbakészítmény fejlesztése célzottan a gyenge termőképességű homoktalajon végzett intenzív termesztés igényeihez történik.

Együttműködés hazai jelentősége: a projekt egy nagyvállalat, két egyetem és egy nonprofit kutatóhely valamint a szolgáltató kkv-k szoros együttműködésében valósul meg, melynek elsődleges eredményei a létrehozandó fűszerpaprika fajták, a talajjavító mikrobakészítmény valamint a termesztéstechnológiai know-how. Emellett hazai és nemzetközi tudományos publikációk is létrejönnek.

Fűszerpaprika hazai piaci helyzete: a fogyasztás és termesztés döntően hazai genetikai alapokra épül, eltérően a legtöbb kultúrnövénytől. A konstans erős fűszerpaprika vetőmag piacának mérete átlag évi kb. 1500 kg. Jelenleg uralkodó fajta a nem baktériumrezisztens és ezért problémás termeszthetőségű Szegedi-178-as. Az új konstans csípős fajta bevezetése nyomán - kedvező tulajdonságainak köszönhetően – a piac többségének átvételével számolunk. A konstans édes fűszerpaprika fajtákat jelenleg éves átlagban kb. 1500 ha felületen termesztik, mely 6-7000 kg éves magigényt jelent. Ez esetben eleinte csak az Univer éves 400 kg szükségletével valamint más termelőknek további 200 kg forgalmazásával számolunk. A fejlesztendő extrém csípős hibrid fűszerpaprika piaca az Univernek fontos réspiac.

Tevékenységek:

Fűszerpaprika nemesítés

A nemesítési munka fűtött fóliában féléves, szabadföldön éves ciklusa a következő részfeladatokból áll: kísérlettervezés (keresztezési és vizsgálati program meghatározása) és értékelés, kísérleti növények felnevelése, vírusrezisztencia tesztek izolált körülmények között, baktérium rezisztenciatesztek magán a kísérleti növényeken, állomány fenológiai felmérése és szelekciója, termésszedés és magkinyerés, analitikai laboratóriumi vizsgálatok.

Rezisztencia biokémiai hátterének kutatása

Mivel a növényi rezisztencia biokémiai folyamatainak feltérképezése kulcsfontosságú a mechanizmus megértésében, vizsgálni kívánjuk, hogy a GDR-gds-Bs2 gének hogyan fejeződnek ki az antioxidáns vegyületek szintetizálásában. Az antioxidáns tulajdonságú vegyületek analizálásával valamint antioxidáns enzimek aktivitásának mérése nyomán modellezni kívánjuk, hogyan aktiválódnak az anthocyanin-flavonoid bioszintézis utak. Kutatómunkánk másik fő célkitűzése a nemesített gds-fajta anyagcsere folyamatainak jellemzése, különös tekintettel a cukorháztartásra, a cukorfoszfátok meghatározására, a szabad zsírsav profil analizálására valamint a piridin nukleotid (NAD, NADP) enzim kofaktorok mérésére.

Termesztéstechnológiai kutatás

Az intenzív technológia fejlesztése ipari paradicsomra és fűszerpaprikára homok és kötött talajon a következő részfeladatokból áll. Kísérlettervezés, amely magában foglalja a megfelelő hibridek kiválasztását. A kezelések és ezek kombinációinak összeállítása, az öntözővíz és tápanyagkijuttatás menetének pontos megtervezése. A kísérleti növények felnevelése, beleértve a talajjavító készítmények alkalmazását. Betakarítás az érési sorrendnek megfelelően, majd a leszedett termések mennyiségi és analitikai paramétereinek vizsgálata. Az eredmények kiértékelése.

Talajjavító mikrobakészítmény kifejlesztése

A növények számára előnyös tulajdonságú baktériumok kiválasztása és tesztelése, a legkedvezőbb tulajdonságúakból tiszta tenyészetek előállítása, deponálása. Döntés az optimális törzskeverékekről, tenyészedényes, majd később kisparcellás kísérletekhez szükséges mennyiségek biztosítása. A kiválasztott és molekuláris biológiai módszerek segítségével azonosított törzsek 16S DNS-ére egyedi, specifikus kvantitatív PCR kimutatás fejlesztése, mellyel nyomonkövethető a növénykísérletek során a talajba juttatott mikroorganizmusok elterjedése, mennyisége. A kiválasztott törzsek léptéknövelt gyártástechnológiájának kifejlesztése, a kísérleti készítmény biztosítása a nagyparcellás kísérletekhez. A termékké fejleszteni kívánt mikrobiális készítmény optimális tárolási körülményeinek eltarthatóságának vizsgálata, a termékengedélyezés elindítása.

Projektben létrejövő termékek-technológiák: három új, ételízesítők gyártásának alapanyagául szolgáló fűszerpaprika fajta, melyek tulajdonságai minden tekintetben felülmúlják a jelenleg elérhető fajtákét. Ipari paradicsom és fűszerpaprika gazdaságos, fenntartható és kedvező beltartalmi tulajdonságok elérését lehetővé tévő termesztésére vonatkozó termesztéstechnológia. Elsősorban paradicsom és paprikatermesztésben alkalmazható mikrobiális talajjavító készítmény, mely főleg a kedvezőtlen tulajdonságú homokos területek jobb hasznosítására, a talaj szerkezetének javítására, a szabadföldi termésfokozásra és beltartalmi paraméterek javításának támogatására alkalmas.

A 3 új fajta célcsoportja feldolgozói oldalról elsődlegesen az Univer, mely a teljes körű vertikális integráció révén mintegy 600 termelőjének maga forgalmazza a szaporítóanyagot. Másik legjelentősebb csípős fajta feldolgozó a hajósi BWA Kft., mely termékeit teljes egészében exportálja, így konkurenciát az Univernek nem jelent, fajtahasználat tekintetében az együttműködésnek akadálya nincs, az igény a jobb tulajdonságú csípős fajtákra adott. Csípmentes fajták tekintetében további kisebb hazai feldolgozók is szóba jönnek.

A fűszerpaprika termékpálya másik főszereplői a mezőgazdasági termelők, melyek köre mintegy 1000-1500 vállalkozásra tehető (családi gazdaságok, őstermelők, TÉSZ-ek, Kft-k).

Talajjavító mikróbakészítmény elsődleges célcsoportja a szántóföldi ipari paradicsom illetve a fűszerpaprika termesztése. További célcsoport lehet a szántóföldi valamint az üvegházi és fóliás talajos pritamin- és étkezési paprikatermesztés. E termékkör jövedelmezőségét, hazai és nemzetközi piaci helyzetét erőteljesen befolyásolja a beltartalom, melynek növelése jelen projekt célja. Másfelől megközelítve a termék célcsoportja a kedvezőtlen adottságú homokos területeken gazdálkodók köre. Jelenleg ezeken a területeken behatárolt a gazdaságosan termeszthető növények köre és alacsony a jövedelmezőségük. A kifejlesztésre kerülő készítmény az ilyen típusú területek jobb hasznosítását is elősegíti, így az ezeken gazdálkodók potenciális felhasználók (dél-alföldi régió).

Univer: Analitikai laboratóriuma HPLC- valamint klasszikus analitikai vizsgálatokkal foglalkozik és a projektben számottevő kapacitásbővítés elé néz. A nemesítéshez valamint a rezisztenciatesztekhez szükséges kísérleti fűtött fóliát, szabadföldi területet, üvegházat szolgáltató partnerei biztosítják. A homoktalajú kísérleti terület az Univer-Agro Kft. Szentkirály melletti 187 ha-os területe, mely közepes tápanyagellátottságú, csepegtető és esőszerű öntözési lehetőséggel.

SZIE: A szántóföldi ipari paradicsom és fűszerpaprika termesztése a Dél-Alföldön kötött és homok talajokon egyaránt folyik. Ezért technológiai kutatásainkat mindkét talajtípuson folytatni kívánjuk. A kötött talajú kísérleti terület Szarvas külterületén helyezkedik el, összterülete 19 ha. Ökológiai adottságai kiválóak, a földterület átlagosan 30 AK értékű. A területen mobil meteorológiai állomás rögzíti az adatokat. Összesen 0,5 ha területen folytatunk kísérleteket. Az öntözést csepegtető szalaggal oldjuk meg, melyet egy tápoldat keverőgép lát el tápoldattal, illetve öntözővízzel, automatikus vezérléssel. A szükséges növényvédelmi kezelésekhez minden eszköz rendelkezésre áll a Tanüzemben.

DE TÉB Tanszéke: A laboratórium rendelkezik antioxidáns kapacitás meghatározásához Photochem készülékkel, kalorimetriás mérésekhez spektrofotométerrel, Elisa mérésekhez Microplate readerrel. HPLC készülékkel, DAD, RI és vezetőképesség mérő detektorral, UHPLC-vel, illetve a mintaelőkészítéshez szükséges eszközökkel.

Bay-Bio: A projekt eredményes megvalósításához szükséges magasan kvalifiált kutatói háttér és a laboratóriumi eszközök rendelkezésre állnak: folyadék- és gázkromatográfiás rendszerek (FID és MS), molekuláris biológiai vizsgálatok (terepi minták DNS/RNS szintű jellemzése, mikroorganizmusok mennyiségi és minőségi meghatározása), mikrobiális és biokémiai vizsgálatok (törzsek szelekciója, azonosítása, fenntartása archiválása, egyedi tulajdonságok vizsgálata), fermentációs kapacitás (3*350, 1*200, 1*80, 2*5 liter).

Új fűszerpaprika fajták:

Mivel az ipari feldolgozók számára nem áll rendelkezésre az elvárásoknak megfelelő konstans csípős fűszerpaprika fajta (olyan, amely baktérium rezisztens, hozama, csípősség tartalma és csipedhetősége megfelelő), az előállítani kívánt új fajtával ezt az űrt kívánjuk betölteni, egyszersmind a termékpályát gazdaságilag újra életképessé tenni.

Földrajzilag és szakmailag önmagán jóval túlmutató, ezért nagyobb jelentőségű az előállítani tervezett csípősségmentes (édes) fűszerpaprika fajta szövetmegtartáson alapuló rezisztenciája (gds). Noha a nem specifikus, recesszív, szövetpusztulás helyett szövetmegtartással járó rezisztencia felfedezése és publikálása 2 évtizeddel ezelőtt megtörtént (Szarka János és Csilléry Gábor, 1995), mégpedig először paprikán, majd később uborkán és babon is, a gyakorlati hasznosításba a mai napig alig ment át ez a felfedezés. Hazai egyetlen alkalmazása egy kicsiny gazdasági jelentőségű cseresznyepaprika fajta, a Globál létrehozása volt.

Ezért egy széles körben fogalmazható, sikeres, a gds gén által biztosított baktérium rezisztenciával rendelkező édes fűszerpaprika fajta olyan új megoldás és eredmény lesz, mely a termesztési tapasztalatok nemzetközi publikálása által világszerte számottevő, ösztönző hatással lehet az új típusú rezisztencia klasszikus (nem génmódosítás általi) zöldségnemesítésben történő alkalmazására és ezáltal jobb tulajdonságú (nagyobb hozamú) új fajtagenerációk megjelenésére és széles körű elterjedésére a köztermesztésben.

Ezt a kívánt változást tudományos oldalról támogatni fogja a biokémiai háttér, az anyagcsere folyamatok tervezett feltérképezése, mely az egyetlen alapkutatási feladat a projektben.

Termesztéstechnológia:

Olyan új termesztéstechnológia kidolgozása, amely a változó klimatikus viszonyok közepette képes az ipar igényeinek megfelelő alapanyag biztosítására, hozzájárulva a termékpálya jövedelmezőségének, versenyképességének javításához. Olyan öntözési technológia kidolgozása, mely az öntözővíz mennyiségét optimalizálja, talajjavító készítmények használatával együtt, melyek a talaj biológiai kapacitását, a tápanyag-hasznosulást fokozza.

Specifikus talajjavító mikrobakészítmény:

A jelenleg a piacon előforduló baktérium készítmények elsősorban szántóföldi tömegtermesztés igényeire lettek kifejlesztve. Nem növényspecifikusak, főképp a tápanyagellátást és a szármaradványok lebontását célozzák. A fejlesztés célja kifejezetten a paprika és paradicsom termesztési igényeihez igazodó mikrobakészítmény előállítása, mely a termésmennyiségen túl elsősorban a beltartalmi értékeket növeli. Jelenleg ilyen termék a piacon nincs.

A fejlesztés célja, hogy mindezen hatásokat kedvezőtlen adottságú termőterületen fejtse ki. Az ilyen területek hasznosításában, jövedelmezőségének növelésében kulcsfontosságú szerepet játszhat a kifejlesztésre kerülő termék és technológia. Adott talajtípushoz igazodó mikrobakészítmény jelenleg szintén nem található a piacon.